Kedves Olvasók!
Megérkeztem a következő fejezettel. Igazi eseménydús fejezet, sokat pepecseltem vele, hogy minél közelebb legyen a tökéleteshez. Köszönöm az 1400+ megtekintést, és nem mellesleg az 5 feliratkozót, nagyon hálás vagyok mindenért. Ti vagytok a legjobb olvasók, nem tudom eléggé megköszönni. Hihetetlen hogy még csak 5. fejezetet súroljuk, máris ennyien látogatták az oldalt. Sosem mertem volna azt hinni, hogy ennyien szeretni fogjátok az írásom. Nem győzöm eleget szajkózni, hogy kérlek próbáljatok hozzászólni a fejezetekhez, a pipálások mellett. Eleget csacsogtam, jó szórakozást.
Jó olvasást
Love, WG
Zayn Malik
 |
| zene |
Pár perc múlva már öten koptattuk a nappali kanapéit és foteleit, és négy kíváncsi szempárt éreztem magamon. Elmeséltem nekik mindent, majd beavattam őket a holnap esti tervbe is. Vártam már, hogy megismerjem Alisont. Örültem, hogy együtt tölthetek egy kis időt a srácokkal.
A csapat, közel sem volt már olyan mint régen, sőt. Az együtt töltött idők, közös programok száma és ideje megcsappant. Most, hogy itthon vagyunk, mindenki végzi a saját dolgát. Louis Eleanorral tölti minden szabad percét, Liam szintén a barátnőjére koncentrál, amikor éppen nem ránk figyel, és nem bennünket pesztrál vagy felügyel. Harry egyfolytában csajozik, Niall egy régi iskolatársával tölti minden idejét. És én? Én nem csinálok semmit. Perrie mellett lenne a helyem, de amellett, hogy turnézik, kedvem sincsen hozzá, úgyhogy nekem ez most pont előnyömre válik. Már a tény, hogy 2 hét múlva hazajön és vele kell töltenem minden időt, hogy untasson fölösleges csacsogásával és sápítozásaival előre megijeszt.
Alison Gray
Könnyek gyűltek a szemembe. Féltem, rettegtem, hogy viszont látom,hogy újra bántani fog. Kitört belőlem a zokogás, leültem a park egy eldugott padjára, a gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben. Semmit nem tud tenni ellenem, ha megtalál akkor sem. 18 vagyok, már nem felel értem, én pedig nem tartozom hozzá. Bizakodva tápászkodtam fel a padról, és erőt véve magamon, nagy levegőt vettem majd sietős léptekkel igyekeztem az iskola visszataszító épülete felé. Kis késéssel estem be "órára", de már senkit nem érdekelt. Lerogytam Sarah mellé, aki azonnal faggatni és csacsogni kezdett, de azonnal félbe szakítottam.
-Este megyünk bulizni. Van kedved? Iskola után elmennénk ebédelni, átjöhetnél, együtt elkészülünk aztán este nálunk aludhatsz. Mit szólsz? – vettem elő legszebb mosolyom.
Gondolkodás nélkül igent mondott, majd mesélni kezdett.
-Tegnap elhívott randini Eric, de fogalmam sincs mit tegyek. Nagyon aranyos, kedvelem, de félek hogy engem is kihasználna mint az összes többi lányt ezelőtt. Szerinted?
-Eric nem annyira jó pasi. Százszor jobbat kaphatsz nála, és ha véletlen nem is, akkor sem éri meg hogy tönkretegyen. Én biztos nem kockáztatnék, de ez már rajtad múlik. – próbáltam megfelelő tanácsot adni, és úgytenni mintha érdekelne ez a téma. Bármennyire próbáltam is, nem sikerült elszakadnom nevelőanyám gondolatától, és az egyre csak gyűlő, szörnyűbbnél szörnyűbb emlékektől. Az igazat megvallva, hiányzott Sarah. Itt ült mellettem, mégis egyedül éreztem magam. És egyedül is voltam. Mióta ismerem, rengeteget változott, már semmi másról nem tudok vele beszélni, mint a fiúkról. Legyezgeti a hiúságát az, hogy sok fiúnak tetszik, de elvesztette a fejét. Teljesen.
Utolsó óra után Sarahval együtt ballagtunk az étterembe, ahol mindketten jól beebédeltünk, majd nevetve battyogtunk fel a lakásba, ahol Daniel a televízió előtt falta a megszokott kínait.
-Szia Dan! Bemutatom Saraht! Sarah ő itt Dan! – eresztettem őket egymásnak, hogy gyorsan letudjak zuhanyozni. Besiettem a fürdőbe ahol vettem egy gyors zuhanyt, majd Saraht leváltva beszélgetni kezdtem Daniellel. -Miújság? Milyen volt a suli? – érdeklődött.
-Semmi érdekes. Még így is lefárasztott a suli, hogy jóformán 0 energiát használtam fel egész nap. – vágtam elkeseredett fejet, mire Ő jót derült, majd ő is elment fürödni. Sarahval azonnal igyekeztünk ruhát válogatni, mikor eszembe jutott a tegnapi vásárlókörutam.
-Majdnem elfelejtettem, ezt neked vettem tegnap. – kotortam ki a szatyorból Sarah ruháját, majd felé nyújtottam. Habár imádta, mégis úgy döntöttünk, hogy inkább kényelmesen öltözünk, meg az idő sem volt az igazi, így végül egy koptatott szakadt farmer, egy szürkés póló és egy hosszított dzseki mellett voksoltam és felettébb csinosnak éreztem magam. Amikor elmegyek a barátaimmal iszogatni valahová, nekem nem az a fő szempont hogy 30 cm-es magassarkúban legyek és miniszoknyában. Szeretem elengedni magam, és nem attól félni, ki mit gondol rólam.
Sarahval mi 6 órakor indultunk el a lakásból egyeztetve Daniellel, miszerint később találkozunk a megbeszélt helyen. Sarahval beültünk egy bárba koktélozgattunk, nevetgéltünk, jól szórakoztunk. Éreztem ahogy ellazulok és nem görcsöltem tovább a problémáimon, el akartam felejteni mindent. A múltam. Olyan akartam lenni mint más, teljesen átlagos, aki nem küszködik problémákkal.. vagy legalábbis nem ekkorákkal. Bármit megtettem volna, hogy helyet cserélhessek valakivel, de sajnos az élet nem egy kívánságműsor. 7 óra körül, viszonylag józanon battyogtunk át a NonStop nevezetű bárba. Sokszor gondolkoztam rajta, hogy miért hívják így, mert nem 0-24 órás a nyitvatartása, ne de mindegy is. Belépve megcsapott a tömény alkohol és a cigaretta füst keveréke. Sarah Danielt meglátva előrerohant, én pedig elvonultam a mosdóba, hogy megigazítsam az arcom, és kezet mossak. A kézmosás a fétisem, ha lehet így nevezni. Undorodtam a gondolattól hogy koszos a kezem, ezért rengetegszer mostam, vagy használtam kézfertőtlenítőt. Mindenkinek van valami hibája, heppje.. nekem ez az.
Sarah rontott be a mosdóba sikítozva. Alig tudtam lenyugtatni, hogy végre kinyögje mi is a baj.
-Képzeld, képzeld, képzeld! A One Directionnel bulizunk! – visított teljesen beleélve magát a helyzetbe. Nem tudott érdekelni, hogy kivel beszélgetek ma este. Ismertem őket, de nem voltam oda értük. Ugyan olyan emberek mint mi, nem fogom őket máshogy kezelni. Senkit nem kezelnék..
Zayn Malik
Egy lány csörtetett oda hozzánk, és Dan nyakába ugrott. Nem volt olyan szép mint képzeltem, Daniel azt mondta gyönyörű, de nem találtam annyira vonzónak. Semmi különleges nem volt benne. 10 cm-es magassarkút viselt, egy virágos ruhával.
-Srácok ő itt Sarah. – mutatta be Daniell, mire elállt a szavam. Ő nem Alison, tudtam hogy nem lehet. Mikor Sarah ránk pillantott felsikított és elfutott. A srácokkal nevetve néztünk össze, igazából nem volt meglepő, de azért valamilyen szinten mindig jól esik, hogy ennyire oda vannak értünk. Harry szeme élesen követte Saraht, mikor végigmérte, látszott a pillantásában, hogy meg akarja szerezni. Nem akartam, hogy bántsa, hogy őt is kihasználja, annál értékesebb lány, minthogy vele is ezt tegye. Székem mellett megállt egy lány, arcát nem láttam. Azonnal rendeltem tőle egy pohár whiskyt.
-Nem a picér vagyok.Bár lehet, hogy te másoktól is kérhetsz italt, én nem a szolgád vagyok. – rezzentem össze a lágy hangra. Mindenki felnevetett. A lány felegyenesedett és Daniel arácra három puszit nyomott, majd bemutatkozott mindenkinek szép sorjában, végül rajtam állapodott meg a tekintete. - Alison Gray. – nyújtotta felém kicsiny tenyerét amit ledöbbenve ráztam meg. - Zayn Malik.
Ő volt az. Ő volt az a lány, akit azon az estén láttam. Aki egy pillanat alatt az ujja köré csavart. Eszméletlenül gyönyörű volt, pisze orra, barna szemöldöke és göndörre csavartan leomló sötétszőke haja. Kék szemeivel rám meredt egy huncut mosollyal. Felemelte karját, majd csillingelő hangján megszólalt:
-Két pohár whiskeyt. – vonta fel alig láthatóan szemöldökét rám pillantva, majd beszédbe elegyedett Harryvel. Különleges volt, gyönyörű, egyszerűen lélegzetelállító. Szakad farmerében, fekete converse cipőben, megjelenésével mindenkin túltett. Nem kezelt minket máshogy, neki ugyan olyan emberek voltunk mint bárki más. Kívántam. Már az első pillanatban megbabonázott.
Alison Gray
Nagyon jól éreztem magam. Az 5 srácból 4 teljesen normális volt, vicces és érdekes. De volt egy, aki mindennél jobban érdekelt.Fekete hajával, és férfias arccsontjait borító borostájával elvette az eszem. Harry történetei csak háttérzajként szolgáltak a Zaynnel való szemezéshez, de mikor már meguntam, hogy nem szól hozzám, csak néz, felpattantam és a klubb elé kiállva gyújtottam rá egy szál cigarettára. Jólesett a friss levegő a benti tömény emberszag után. Egy test nehezedett rá a korlátra mellettem. Zayn dőlt neki, és rosszfiús mosolyával arcom fürkészte.
-Rossz lány vagy. – rázta meg a fejét nevetve.
-Akkor remélem te a jókat részesíted előnyben. – fújtam ki a füstöt. Érdekesnek akartam tűnni, valaki olyannak akit nehéz megszerezni, valakinek aki más.
-Veled tehetek kivételt. – gyújtott rá ő is.
-Nem kell. Kibírom valahogy. – válaszoltam, mire felhorkantott.
-Hány éves vagy? Honnan jöttél? – érdeklődött. Gondolkodtam a válaszomon. Nem tudtam, hogy tudnia kell-e rólam bármit, bármilyen részletet a múltammal kapcsolatban. De nem tudtam neki hazudni. Valamilyen érthetetlen oknál fogva bíztam benne.
-18. Birmingham. – sütöttem le a pillantásom.
Beszédbe elegyedtünk. Kérdezgetett rólam, én pedig kezdtem egyre jobban megnyílni neki és élvezni hogy rám figyel, hogy érdeklem.
-Különleges lány vagy, ugye tudod? – kérdezte mire elvörösödtem. Nem voltam hozzászokva, hogy valaki ennyire érdeklődjön irántam. Főleg valaki olyan mint ő. Éjfekete szemeivel ahogy végigmért, kirázott a hideg. Kedveltem. De hogy miért? Én sem igazán értem..
Alison Gray
Könnyek gyűltek a szemembe. Féltem, rettegtem, hogy viszont látom,hogy újra bántani fog. Kitört belőlem a zokogás, leültem a park egy eldugott padjára, a gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben. Semmit nem tud tenni ellenem, ha megtalál akkor sem. 18 vagyok, már nem felel értem, én pedig nem tartozom hozzá. Bizakodva tápászkodtam fel a padról, és erőt véve magamon, nagy levegőt vettem majd sietős léptekkel igyekeztem az iskola visszataszító épülete felé. Kis késéssel estem be "órára", de már senkit nem érdekelt. Lerogytam Sarah mellé, aki azonnal faggatni és csacsogni kezdett, de azonnal félbe szakítottam.
-Este megyünk bulizni. Van kedved? Iskola után elmennénk ebédelni, átjöhetnél, együtt elkészülünk aztán este nálunk aludhatsz. Mit szólsz? – vettem elő legszebb mosolyom.
Gondolkodás nélkül igent mondott, majd mesélni kezdett.
-Tegnap elhívott randini Eric, de fogalmam sincs mit tegyek. Nagyon aranyos, kedvelem, de félek hogy engem is kihasználna mint az összes többi lányt ezelőtt. Szerinted?
-Eric nem annyira jó pasi. Százszor jobbat kaphatsz nála, és ha véletlen nem is, akkor sem éri meg hogy tönkretegyen. Én biztos nem kockáztatnék, de ez már rajtad múlik. – próbáltam megfelelő tanácsot adni, és úgytenni mintha érdekelne ez a téma. Bármennyire próbáltam is, nem sikerült elszakadnom nevelőanyám gondolatától, és az egyre csak gyűlő, szörnyűbbnél szörnyűbb emlékektől. Az igazat megvallva, hiányzott Sarah. Itt ült mellettem, mégis egyedül éreztem magam. És egyedül is voltam. Mióta ismerem, rengeteget változott, már semmi másról nem tudok vele beszélni, mint a fiúkról. Legyezgeti a hiúságát az, hogy sok fiúnak tetszik, de elvesztette a fejét. Teljesen.
Utolsó óra után Sarahval együtt ballagtunk az étterembe, ahol mindketten jól beebédeltünk, majd nevetve battyogtunk fel a lakásba, ahol Daniel a televízió előtt falta a megszokott kínait.
-Szia Dan! Bemutatom Saraht! Sarah ő itt Dan! – eresztettem őket egymásnak, hogy gyorsan letudjak zuhanyozni. Besiettem a fürdőbe ahol vettem egy gyors zuhanyt, majd Saraht leváltva beszélgetni kezdtem Daniellel. -Miújság? Milyen volt a suli? – érdeklődött.
-Semmi érdekes. Még így is lefárasztott a suli, hogy jóformán 0 energiát használtam fel egész nap. – vágtam elkeseredett fejet, mire Ő jót derült, majd ő is elment fürödni. Sarahval azonnal igyekeztünk ruhát válogatni, mikor eszembe jutott a tegnapi vásárlókörutam.
 |
| Alison |
Sarahval mi 6 órakor indultunk el a lakásból egyeztetve Daniellel, miszerint később találkozunk a megbeszélt helyen. Sarahval beültünk egy bárba koktélozgattunk, nevetgéltünk, jól szórakoztunk. Éreztem ahogy ellazulok és nem görcsöltem tovább a problémáimon, el akartam felejteni mindent. A múltam. Olyan akartam lenni mint más, teljesen átlagos, aki nem küszködik problémákkal.. vagy legalábbis nem ekkorákkal. Bármit megtettem volna, hogy helyet cserélhessek valakivel, de sajnos az élet nem egy kívánságműsor. 7 óra körül, viszonylag józanon battyogtunk át a NonStop nevezetű bárba. Sokszor gondolkoztam rajta, hogy miért hívják így, mert nem 0-24 órás a nyitvatartása, ne de mindegy is. Belépve megcsapott a tömény alkohol és a cigaretta füst keveréke. Sarah Danielt meglátva előrerohant, én pedig elvonultam a mosdóba, hogy megigazítsam az arcom, és kezet mossak. A kézmosás a fétisem, ha lehet így nevezni. Undorodtam a gondolattól hogy koszos a kezem, ezért rengetegszer mostam, vagy használtam kézfertőtlenítőt. Mindenkinek van valami hibája, heppje.. nekem ez az.
Sarah rontott be a mosdóba sikítozva. Alig tudtam lenyugtatni, hogy végre kinyögje mi is a baj.
-Képzeld, képzeld, képzeld! A One Directionnel bulizunk! – visított teljesen beleélve magát a helyzetbe. Nem tudott érdekelni, hogy kivel beszélgetek ma este. Ismertem őket, de nem voltam oda értük. Ugyan olyan emberek mint mi, nem fogom őket máshogy kezelni. Senkit nem kezelnék..
Zayn Malik
Egy lány csörtetett oda hozzánk, és Dan nyakába ugrott. Nem volt olyan szép mint képzeltem, Daniel azt mondta gyönyörű, de nem találtam annyira vonzónak. Semmi különleges nem volt benne. 10 cm-es magassarkút viselt, egy virágos ruhával.
-Srácok ő itt Sarah. – mutatta be Daniell, mire elállt a szavam. Ő nem Alison, tudtam hogy nem lehet. Mikor Sarah ránk pillantott felsikított és elfutott. A srácokkal nevetve néztünk össze, igazából nem volt meglepő, de azért valamilyen szinten mindig jól esik, hogy ennyire oda vannak értünk. Harry szeme élesen követte Saraht, mikor végigmérte, látszott a pillantásában, hogy meg akarja szerezni. Nem akartam, hogy bántsa, hogy őt is kihasználja, annál értékesebb lány, minthogy vele is ezt tegye. Székem mellett megállt egy lány, arcát nem láttam. Azonnal rendeltem tőle egy pohár whiskyt.
-Nem a picér vagyok.Bár lehet, hogy te másoktól is kérhetsz italt, én nem a szolgád vagyok. – rezzentem össze a lágy hangra. Mindenki felnevetett. A lány felegyenesedett és Daniel arácra három puszit nyomott, majd bemutatkozott mindenkinek szép sorjában, végül rajtam állapodott meg a tekintete. - Alison Gray. – nyújtotta felém kicsiny tenyerét amit ledöbbenve ráztam meg. - Zayn Malik.
Ő volt az. Ő volt az a lány, akit azon az estén láttam. Aki egy pillanat alatt az ujja köré csavart. Eszméletlenül gyönyörű volt, pisze orra, barna szemöldöke és göndörre csavartan leomló sötétszőke haja. Kék szemeivel rám meredt egy huncut mosollyal. Felemelte karját, majd csillingelő hangján megszólalt:
-Két pohár whiskeyt. – vonta fel alig láthatóan szemöldökét rám pillantva, majd beszédbe elegyedett Harryvel. Különleges volt, gyönyörű, egyszerűen lélegzetelállító. Szakad farmerében, fekete converse cipőben, megjelenésével mindenkin túltett. Nem kezelt minket máshogy, neki ugyan olyan emberek voltunk mint bárki más. Kívántam. Már az első pillanatban megbabonázott.
Alison Gray
Nagyon jól éreztem magam. Az 5 srácból 4 teljesen normális volt, vicces és érdekes. De volt egy, aki mindennél jobban érdekelt.Fekete hajával, és férfias arccsontjait borító borostájával elvette az eszem. Harry történetei csak háttérzajként szolgáltak a Zaynnel való szemezéshez, de mikor már meguntam, hogy nem szól hozzám, csak néz, felpattantam és a klubb elé kiállva gyújtottam rá egy szál cigarettára. Jólesett a friss levegő a benti tömény emberszag után. Egy test nehezedett rá a korlátra mellettem. Zayn dőlt neki, és rosszfiús mosolyával arcom fürkészte.
-Rossz lány vagy. – rázta meg a fejét nevetve.
-Akkor remélem te a jókat részesíted előnyben. – fújtam ki a füstöt. Érdekesnek akartam tűnni, valaki olyannak akit nehéz megszerezni, valakinek aki más.
-Veled tehetek kivételt. – gyújtott rá ő is.
-Nem kell. Kibírom valahogy. – válaszoltam, mire felhorkantott.
-Hány éves vagy? Honnan jöttél? – érdeklődött. Gondolkodtam a válaszomon. Nem tudtam, hogy tudnia kell-e rólam bármit, bármilyen részletet a múltammal kapcsolatban. De nem tudtam neki hazudni. Valamilyen érthetetlen oknál fogva bíztam benne.
-18. Birmingham. – sütöttem le a pillantásom.
Beszédbe elegyedtünk. Kérdezgetett rólam, én pedig kezdtem egyre jobban megnyílni neki és élvezni hogy rám figyel, hogy érdeklem.
-Különleges lány vagy, ugye tudod? – kérdezte mire elvörösödtem. Nem voltam hozzászokva, hogy valaki ennyire érdeklődjön irántam. Főleg valaki olyan mint ő. Éjfekete szemeivel ahogy végigmért, kirázott a hideg. Kedveltem. De hogy miért? Én sem igazán értem..
